Try संस्कृतवाहिनी (A word everyday) | YouTube Channel
शस्त्र (zastra)
This feature is only for logged in users. Please login to have full access to Kosha.
शस्त्र
-
zastra
-
Neuter
-
missile
प्रेषण
-
preSaNa
-
Neuter
-
mission
हृदयभूतसंविधा
-
hRdayabhUtasaMvidhA
-
Feminine
-
mission-criticalsystem
[
computer
]
लक्ष्यार्थकसंविधा
-
lakSyArthakasaMvidhA
-
Feminine
-
mission-criticalsystem
[
computer
]
लक्ष्यसाधकसंविधा
-
lakSyasAdhakasaMvidhA
-
Feminine
-
mission-criticalsystem
[
computer
]
अङ्कद्वयेन
प्रथमश्रेणी
न
लब्धा
-
aGkadvayenaprathamazreNInalabdhA
-
Sentence
-
Imissedfirstclassbytwomarks.
भवान्
शीघ्रं
न
गच्छति
चेत्
यानं
न
मिलति
-
bhavAnzIghraMnagacchaticetyAnaMnamilati
-
Sentence
-
Ifyoudonotwalkfaster,
youwillmissthebus.
अनुध्यायति
{
अनुध्यै
}
-
anudhyAyati
{
anudhyai
}
-
verb
-
miss
परिजिगाति
{
परिगा
}
-
parijigAti
{
parigA
}
-
verb
-
miss
प्रमिनाति
{
प्रमी
}
-
praminAti
{
pramI
}
-
verb
-
miss
अतिपन्न
-
atipanna
-
Adjective
-
missed
अपराद्ध
-
aparAddha
-
Adjective
-
missed
अतिपतित
-
atipatita
-
Adjective
-
missed
असमेत
-
asameta
-
Adjective
-
missing
अपचरित
-
apacarita
-
Adjective
-
missing
अगृहीतदिश्
-
agRhItadiz
-
Adjective
-
missing
अनुध्यायिन्
-
anudhyAyin
-
Adjective
-
missing
उत्सुक
-
utsuka
-
Adjective
-
missing
विहीन
-
vihIna
-
Adjective
-
missing
शरव्या
-
zaravyA
-
Feminine
-
missile
शस्त्र
-
zastra
-
Neuter
-
missile
शरव्या
-
zaravyA
-
Feminine
-
missile
असना
-
asanA
-
Feminine
-
missile
अस्ता
-
astA
-
Feminine
-
missile
दिद्युत्
-
didyut
-
Feminine
-
missile
प्रसिति
-
prasiti
-
Feminine
-
missile
शरु
-
zaru
-
Feminine
-
missile
सेना
-
senA
-
Feminine
-
missile
शक्ति
-
zakti
-
Masculine
-
missile
कर्णिन्
-
karNin
-
Masculine
-
missile
दिद्यु
-
didyu
-
Masculine
-
missile
प्रहेति
-
praheti
-
Masculine
-
missile
लाय
-
lAya
-
Masculine
-
missile
शर्य
-
zarya
-
Masculine
-
missile
साय
-
sAya
-
Masculine
-
missile
सायक
-
sAyaka
-
Masculine
-
missile
प्रहरण
-
praharaNa
-
Neuter
-
missile
करमुक्त
-
karamukta
-
Neuter
-
missile
मुक्तक
-
muktaka
-
Neuter
-
missile
विस्फोटकपदार्थ
-
visphoTakapadArtha
-
Neuter
-
warhead
[
explosive
payload
of
a
missile
]
शस्त्रम्
[
śastram
],
[
शस्-ष्ट्रन्
]
A
weapon,
arms
क्षमाशस्त्रं
करे
यस्य
दुर्जनः
किं
करिष्यति
Subhāṣ
Raghuvamsa (Bombay).
2.4
3.51,
52
5.28.
An
instrument,
a
tool
in
general.
Iron
गृहीतशस्त्राः
क्रोशन्ति
चर्मिणो
वाजिपृष्ठगाः
Mahâbhârata (Bombay).
*
6.2.29.
Steel.
A
hymn
of
praise
(
स्तोत्र
).
Repetition,
recitation.
Compound.
-अङ्गा
a
kind
of
sorrel.
-अभ्यासः
the
practice
of
arms,
military
exercise.
अयसम्
steel.
iron.
-अवपातः
injury
by
weapon
शस्त्रावपाते
गर्भस्य
पातने
चोत्तमो
दमः
Yâjñavalkya (Mr. Mandlik's Edition).
2.277.
अस्त्रम्
weapons
for
striking
and
throwing,
arms
and
missiles
शस्त्रास्त्रभृत्त्वं
क्षत्रस्य
Manusmṛiti.
1.79.
arms
or
weapons
generally.
-आख्यम्
iron.
-आजीवः,
-उपजीविन्
Masculine.
a
professional
soldier
Kau.
Atmanepada.
1.3.-उद्यमः
lifting
up
a
weapon
(
to
strike
).
-उपकरणम्
arms
or
instruments
of
war,
military
apparatus.
-कर्मन्
any
surgical
operation.
-कारः
an
armourer.
-कोपः
war,
battle.
-ककोषः
the
sheath
or
scabbard
of
any
weapon.
-क्षारः
borax.
-ग्रहः
battle,
fight.
-ग्राहिन्
Adjective.
taking
up
or
wearing
arms
(
for
battle
)
शस्त्रग्राही
ब्राह्मणो
जामदग्न्यः
Uttararàmacharita.
5.33.
-चिकित्सा
surgery.
-जीविन्,
-वृत्ति
Masculine.
one
living
by
the
use
of
arms,
a
professional
soldier.
-देवता
the
deity
presiding
over
weapons.-धरः
Equal or equivalent to, same as.
शस्त्रभृत्
quod vide, which see.
-निपातनम्
a
surgical
operation.
-न्यासः
laying
down
arms
so
शस्त्र
(
परि
)
त्यागः.
-पाणिa.
bearing
arms,
armed.
(
Masculine.
)
an
armed
warrior.-पदम्
incision
Suśr.
-पूत
Adjective.
'purified
by
arms',
rendered
pure
or
absolved
from
guilt
by
being
killed
with
a
weapon
on
the
battle-field
अशस्त्रपूतं
निर्व्याजम्
(
महामांसम्
)
Mâlatîmâdhava (Bombay).
5.12
(
see
Jagaddhara's
explanation
of
the
word
)
अहमपि
तस्य
मिथ्याप्रतिज्ञावैलक्ष्यसंपादितमशस्त्रपूतं
मरणमुपदशामि
Veṇîsamhâra.
2.
-प्रहारः
a
wound
inflicted
with
a
weapon.
-भृत्
Masculine.
a
soldier,
warrior
रामः
शस्त्रभृतामहम्
Bhagavadgîtâ (Bombay).
1.31
न
तद्
यशः
शस्त्रभृतां
क्षिणोति
Raghuvamsa (Bombay).
2.4.
an
armed
man.
-मार्जः
a
weapon-cleaner,
an
armourer,
a
furbisher.
-विद्या,
-शास्त्रम्
the
science
of
archery,
see
धनुर्वेद.
-वृत्तिः
a
professional
soldier
पुरुषा
शस्त्रवृत्तयः
Manusmṛiti.
12.45.
-व्यवहारः
practice
of
weapons.
-शास्त्रम्
military
science.
-संहतिः
Feminine.
a
collection
of
arms.
an
arsenal.
-संपातः
a
sudden
fall
of
a
number
of
weapons.
-हत
Adjective.
killed
by
a
weapon.
˚चतुर्दशी
Name.
of
a
particular
14th
day
sacred
to
the
memory
of
fallen
warriors.
-हस्त
Adjective.
armed.
(
-स्तः
)
an
armed
man.
शस्त्रं
[
शस्-ष्ट्र्न्
]
1
A
weapon,
arms
क्षमाशस्त्रं
करे
यस्य
दुर्जनः
किं
करिष्यति
Subhāṣ.,
R.
2.
40,
3.
51,
62
5.
28.
2
An
instrument,
a
tool
in
general.
3
Iron.
4
Steel.
5
A
hymn
of
praise
(
स्तोत्र
).
6
Repetition,
recitation.
Comp.
अब्यासः
the
practice
of
arms.
military
exercise.
अयसं
{1}
steel.
{2}
iron.
अस्त्रं
{1}
weapons
for
striking
and
throwing,
arms
and
missiles.
{2}
arms
or
weapons
generally.
आजीवः,
उपजीविन्
m.
a
professional
soldier.
उद्यमः
lifting
up
a
weapon
(
to
strike
).
उपकरणं
arms
or
instruments
of
war,
military
apparatus.
कारः
an
armourer.
कोषः
the
sheath
or
scabbard
of
any
weapon.
ग्राहिन्
a.
taking
up
or
wearing
arms
(
for
battle
)
शस्त्रग्राही
ब्राह्नणो
जामदग्नयः
U.
5.
33.
जीविन्,
वृत्ति
m.
one
living
by
the
use
of
arms,
a
professional
soldier.
देवता
the
deity
presiding
over
weapons.
धरः
=
शस्त्रभृत्
q.
v.
न्यासः
laying
down
arms
so
शस्त्र
(
परि
)
त्यागः.
पणि
a.
bearing
arms,
arm.
ed.
(
m.
)
an
armed
warrior.
पूत
a.
‘purified
by
arms’,
rendered
pure
or
absolved
from
guilt
by
being
killed
with
a
weapon
on
the
battle-field
अशस्त्रपूतं
निर्व्याजं
(
महामांसं
)
Māl.
5.
12
(
see
Jagaddhara's
explanation
of
the
word
)
अहमपि
तस्य
मिथ्याप्रतिज्ञौवलक्ष्यसंपादितमशस्त्रपूतं
मरणमुपदिशामि
Ve.
2.
प्रहारः
a
wound
inflicted
with
a
weapon.
भृत्
m.
{1}
a
soldier,
warrior
R.
2.
40.
{2}
an
armed
man.
मार्जः
a
weapon-cleaner,
an
armourer,
a
furbisher.
विद्या,
शास्त्रं
the
science
of
arms.
संहतिः
f.
{1}
a
collection
of
arms.
{2}
an
arsenal.
संपातः
a
sudden
fall
of
a
number
of
weapons.
हत
a.
killed
by
a
weapon.
हस्त
a.
armed.
(
स्तः
)
an
armed
man.
1.
शस्त्र॑
neuter gender.
(
for
2.
See
under
√
शस्
)
invocation,
praise
(
applied
to
any
hymn
recited
either
audibly
or
inaudibly,
as
opp.
to
स्तोम,
which
is
sung,
but
especially.
the
verses
recited
by
the
Hotṛ
and
his
assistant
as
an
accompaniment
to
the
Grahas
at
the
Soma
libation
),
vājasaneyi-saṃhitā
brāhmaṇa
śrauta-sūtra
chāndogya-upaniṣad
2.
श॑स्त्र
masculine gender.
(
for
1.
See
page.
1044,
col.
1
)
a
sword,
Lexicographers, esp. such as amarasiṃha, halāyudha, hemacandra, &c.
1.
शस्त्र,
अम्,
n.
(
for
2.
शस्त्र
see
under
rt.
1.
शस्
),
Ved.
a
hymn
(
recited
either
audibly
or
inaudibly,
as
opposed
to
स्तोम,
which
is
sung
),
a
recitative,
recita-
tion
a
hymn
of
praise
(
generally
).
2.
शस्त्र,
अम्,
n.
(
for
1.
शस्त्र
see
p.
985,
col.
2
),
an
instrument
for
cutting
or
wounding,
a
cutting
weapon,
a
weapon
or
arms
(
in
general
)
an
instru-
ment
or
tool
iron
steel
(
अस्
),
m.
a
sword,
scymitar
(
ई
),
f.
a
knife.
—शस्त्र-कार,
अस्,
m.
‘weapon-
maker,
’
an
armourer.
—शस्त्र-कुशल,
अस्,
आ,
अम्,
skilled
or
expert
in
arms.
—शस्त्र-कोश,
अस्,
m.
the
sheath
of
a
weapon.
—शस्त्रकोश-तरु,
उस्,
m.
a
particular
tree
(
=
पिण्डी-तरु
).
—शस्त्र-क्षत,
अस्,
आ,
अम्,
killed
by
weapons.
—शस्त्र-ग्रह,
अस्,
m.
taking
arms.
—शस्त्र-ग्राहिन्,
ई,
m.
‘weapon-taker,
’
‘weapon-holder,
’
an
armed
man.
—शस्त्र-घुष्ट-कर,
अस्,
ई,
अम्,
making
a
noise
with
iron
weapons,
&c.
—शस्त्र-जाल,
अम्,
n.
a
quantity
of
weapons.
—शस्त्र-जीविन्,
ई,
m.
‘living
by
weapons,
’
a
soldier
by
profession.
—शस्त्र-त्या-
ग,
अस्,
m.
abandoning
or
throwing
away
a
weapon.
—शस्त्र-देवता,
f.
‘weapon-deity,
’
a
deified
weapon
(
represented
as
the
offspring
of
Kṛśāśva,
and
according
to
some
accounts
one
hundred
in
number
).
—शस्त्र-धर,
अस्,
m.
‘bearing
weapons,
’
an
armed
man
or
soldier,
a
warrior.
—शस्त्र-धा-
रण,
अम्,
n.
the
act
of
carrying
arms.
—शस्त्र-
धारण-जीवक,
अस्,
इका,
अम्,
one
who
lives
by
carrying
arms
(
अस्
),
m.
a
soldier.
—शस्त्र-धा-
रिन्,
ई,
इणी,
इ,
bearing
arms.
—शस्त्र-नित्य,
अस्,
आ,
अम्,
one
who
is
continually
under
arms.
—शस्त्र-
न्यास,
अस्,
m.
the
laying
down
of
arms.
—शस्त्र-
पाणि,
इस्,
इस्,
इ,
‘weapon-handed,
’
bearing
arms
or
weapons,
armed
(
इस्
),
m.
an
armed
warrior.
—शस्-
त्र-पाणिन्,
ई,
इनी,
इ,
=
शस्त्र-पाणि.
—शस्त्र-पात,
अस्,
m.
the
fall
or
stroke
of
a
weapon.
—शस्त्र-
पूत,
अस्,
आ,
अम्,
purified
by
arms,
absolved
from
guilt
by
dying
in
the
field
of
battle.
—शस्त्र-प्र-
हरण,
अस्,
आ,
अम्,
striking
or
wounding
with
weapons,
using
arms.
—शस्त्र-प्रहार,
अस्,
m.
a
wound
inflicted
with
a
weapon.
—शस्त्र-भृत्,
त्,
त्,
त्,
bearing
weapons
(
त्
),
m.
an
armed
man
a
soldier,
warrior.
—शस्त्र-मार्ज,
अस्,
m.
a
weapon-
cleaner,
furbisher,
armourer.
—शस्त्र-विद्या,
f.
the
science
of
arms.
—शस्त्र-विद्वस्,
आन्,
उषी,
अत्,
skilled
in
arms.
—शस्त्र-वृत्ति,
इस्,
m.
‘making
a
livelihood
by
arms,
’
a
soldier,
a
man
at
arms.
—शस्-
त्र-शास्त्र,
अम्,
n.
the
science
of
arms,
military
science.
—शस्त्र-शिखिन्,
ई,
इनी,
इ,
proud
of
(
the
practice
of
)
weapons.
—शस्त्र-संहति,
इस्,
f.
or
शस्त्र-समूह,
अस्,
m.
a
quantity
or
collection
of
weapons
an
arsenal,
armoury.
—शस्त्र-सम्पात,
अस्,
m.
descent
or
sudden
fall
of
a
number
of
weapons.
—शस्त्र-हत,
अस्,
आ,
अम्,
struck
or
killed
by
a
weapon.
—शस्त्र-हस्त,
अस्,
m.
‘weapon-handed,
’
an
armed
man.
—शस्त्राजीव
(
°र-आज्°
),
अस्,
आ
or
ई,
अम्,
living
by
arms
(
अस्
),
m.
a
soldier
(
ई
),
f.
(
with
Śāktas
)
one
of
the
eight
Akulas.
—शस्त्रा-
भ्यास
(
°र-अभ्°
),
अस्,
m.
the
practice
of
arms,
military
exercise
(
=
अस्त्र-शिक्षा,
खुरली
).
—शस्-
त्रायस
(
°र-अय्°
),
अम्,
n.
iron
steel.
—शस्त्रार्चिस्
(
°र-अर्°
),
इस्,
इस्,
इस्,
blazing
with
weapons,
one
whose
flame
is
a
weapon.
—शस्त्रास्त्र
(
°र-अस्°
),
अम्,
n.
weapons
both
for
striking
and
throwing,
arms
and
missile
weapons,
arms
or
weapons
(
gene-
rally
).
—शस्त्रास्त्र-भृत्,
त्,
m.
‘bearing
arms
and
missile
weapons,
’
a
soldier,
warrior.
—शस्त्रास्त्र-
भृत्-त्व,
अम्,
n.
bearing
arms
for
striking
and
throwing,
the
use
of
arms.
—शस्त्रोत्थापन
(
°र-
उत्°
),
अम्,
n.
the
act
of
raising
a
weapon
(
so
as
to
strike
).
—शस्त्रोद्यम
(
°र-उद्°
),
अस्,
m.
lifting
up
a
weapon.
—शस्त्रोपकरण
(
°र-उप्°
),
अम्,
n.
arms
and
instruments
of
warfare,
military
appa-
ratus.
—शस्त्रोपजीविन्
(
°र-उप्°
),
ई,
m.
‘living
by
arms,
’
a
soldier,
a
man
at
arms.
शस्त्र
शस्
+
त्र,
I.
Neuter.
A
sword,
a
scimi-
tar,
Pañc.
34,
15
Chr.
18,
33
2.
II.
Feminine.
त्री,
A
knife,
Bhartṛ.
1,
89.
III.
Neuter.
1.
A
weapon
in
general,
Vikr.
87,
2
Pañc.
263,
6
Nal.
11,
28
(
an
arrow
).
2.
Iron.
3.
Steel.
4.
A
hymn.
--
Compound
अति-,
Adjective.
surpassing
weapons,
Ragh.
12,
73.
निस्-,
Adjective.
disarmed,
unarmed,
Rājat.
5,
406.
न्यस्त-,
i.
e.
नि-अस्त-,
Adjective.
one
who
has
laid
down
his
weapons,
epithet
of
the
Manes,
Man.
3,
192.
महा-,
Neuter.
an
excellent
weapon,
Chr.
25,
53.
वि-,
Adjective.
disarmed,
unarmed.
--
Cf.
Lat.
castrare.
शस्त्रम्
नपुंलिङ्गम्
-
शस्
+
ष्ट्रन्
"हथियार,
आयुध"
शस्त्रम्
नपुंलिङ्गम्
-
शस्
+
ष्ट्रन्
"उपकरण,
औज़ार"
शस्त्रम्
नपुंलिङ्गम्
-
शस्
+
ष्ट्रन्
लोहा
शस्त्रम्
नपुंलिङ्गम्
-
शस्
+
ष्ट्रन्
इस्पात
शस्त्रम्
नपुंलिङ्गम्
-
शस्
+
ष्ट्रन्
स्तोत्र
शस्त्रम्
नपुंलिङ्गम्
-
शस्+ष्ट्रन्
हथियार
शस्त्रम्
नपुंलिङ्गम्
-
शस्+ष्ट्रन्
लोहा
शस्त्रम्
नपुंलिङ्गम्
-
शस्+ष्ट्रन्
इस्पात
शस्त्रम्
नपुंलिङ्गम्
-
शस्+ष्ट्रन्
स्त्रोत
५,
अक्ष,
अनिल,
अनुत्तर,
अर्थ,
असु,
आशुग,
इन्द्रिय,
इषु,
कङ्कपत्री,
करणीय,
कलङ्क,
कामगुण,
कामदेव,
खग,
तत्त्व,
तन्मात्र,
धी,
नाराच,
नालीक,
पक्षि,
पञ्च,
पतङ्ग,
पत्रिन्,
पर्व,
पवन,
पाण्डव,
पुत्र,
पृषत्क,
प्राण,
बाण,
भाव,
भूत,
भेदक,
मरुत्,
महाभूत,
महाव्रत,
मार्गण,
रत्न,
लेय,
लेयक,
वध,
वर्ष्मन्,
वात,
वायु,
विशिख,
विषय,
व्रत,
शर,
शरीर,
शस्त्र,
शिलीमुख,
शूक,
श्वसन,
समिति,
सायक,
स्मरबाण,
स्मरेषु
हेति
स्त्री
हेति,
शस्त्र,
अर्चिस्
हायनौ
वर्षभोज्यौ
च
हेती
शस्त्रार्चिषी
मते
।
verse
3.1.1.26
page
0015
Śastra
is
the
technical
term^1
for
the
‘recitation’
of
the
Hotṛ
priest,
as
opposed
to
the
Stotra
of
the
Udgātṛ.
The
recitations
at
the
morning
offering
of
Soma
are
called
the
Ājya
and
Praüga
at
the
midday
offering,
the
Marutvatīya
and
the
Niṣkevalya
at
the
evening
offering,
the
Vaiśvadeva
and
the
Āgnimāruta.
1
)
Taittirīya
Saṃhitā,
iii.
2,
7,
2,
etc.
Kāṭhaka
Saṃhitā,
xxix.
2,
etc.
Vāja-
saneyi
Saṃhitā,
xix.
25.
28,
etc.
Śata-
patha
Brāhmaṇa,
iv.
2,
4,
20,
etc.
Cf.
Weber,
Indische
Studien,
10,
353,
and
Caland
and
Henry,
L'Agniṣṭoma,
passim,
where
the
Śastras
are
set
out
at
length.
शस्त्र
पुं-नपुं।
शस्त्रायुधम्
समानार्थकाः
शस्त्र
2।8।82।2।3
सम्पत्तिः
श्रीश्च
लक्ष्मीश्च
विपत्त्यां
विपदापदौ।
आयुधं
तु
प्रहरणं
शस्त्रमस्त्रमथास्त्रियौ॥
पदार्थ-विभागः
उपकरणम्,
आयुधम्
शस्त्र
नपुं।
लोहः
समानार्थकाः
लोह,
शस्त्रक,
तीक्ष्ण,
पिण्ड,
कालायस,
अयस्,
अश्मसार,
शस्त्र
3।3।180।1।2
निदेशग्रन्थयोः
शास्त्रं
शस्त्रमायुधलोहयोः।
स्याज्जटांशुकयोर्नेत्रं
क्षेत्रं
पत्नीशरीरयोः॥
अवयव
==>
लोहमलम्,
अयोविकारः
वृत्तिवान्
==>
लोहकारकः
पदार्थ-विभागः
,
द्रव्यम्,
तेजः,
धातुः
शस्त्रं,
क्लीबम्
(
शस्यते
हिंस्यते
अनेन
।
“अमिचि-मिदिशसिभ्यः
क्त्रः
।”
उणा०
४
।
१६३
।
इतिक्त्रः
।
यद्बा,
“दाम्नीशसुयुयुजेति
।”
३
।
२
।
१८२
।इति
ष्ट्रन्
।
)
लोहम्
।
अस्त्रम्
।
इत्यमरः
॥
शस्त्रास्त्रैर्बहुधा
मुक्तैरित्यादिदर्शनात्
शस्त्रा-स्त्रयोः
कश्चिद्भेदमाह
।
येन
करधृतेन
हन्यतेतत्
शस्त्रं
खड्गादि
।
येन
क्षिप्तेन
हन्यतेतदस्त्रं
काण्डादि
।
इति
तट्टीकायां
भरतः
॥
तत्पर्य्यायः
।“अस्त्रे
शस्त्रं
प्रहरणमुद्घातो
हेतिरायुधः
।”इति
शब्दरत्नावली
॥
“एकैकमस्त्रं
शस्त्रञ्च
देवैर्मुक्तं
सहस्रधा
।चिच्छेद
लीलयैवेशो
जगतां
मधुसूदनः
॥
”इति
विष्णुपुराणे
५
अंशे
३०
अध्यायः
॥
अस्त्रं
मन्त्राभिमन्त्रितम्
।
शस्त्रं
तदितरत्
।
इतितट्टीका
॥
*
॥
राज्ञां
अस्त्राचार्य्यो
यथा,
--“यन्त्रयुक्ते
पाणियुक्ते
अयुक्ते
युक्तधारिते
।अस्त्राचार्य्यो
निरुद्बेगः
कुशलश्च
विशिष्यते
॥
”तदगारनियुक्तस्य
लक्षणं
यथा,
--“स्थापनाजातितत्त्वज्ञः
सततं
प्रतिजागृता
।राज्ञः
स्यादायुधागारे
दक्षः
कर्म्मसु
चोद्यतः
॥
”इति
मात्स्ये
१८९
अध्यायः
॥
अस्त्रचिकित्सा
यथा
।
अथातोऽग्रोपहरणीय-मध्यायं
व्याख्यास्यामः
।
त्रिविधं
कर्म्म
।
पूर्व्व-कर्म्म
प्रधानकर्म्म
पश्चात्कर्म्मेति
।
तद्व्याधिप्रत्युपदेक्ष्यामः
।
अस्मिन्
शास्त्रे
शस्त्र
कर्म्मप्राधान्यात्
शस्त्रकर्म्मैव
तावत्
पूर्व्वमुपदेक्ष्याम-स्तत्सम्भारांश्च
।
तच्च
शस्त्रकर्म्माष्टविधम्
।तद्यथा
।
छेद्यं
भेद्यं
लेख्यं
वेध्यमेष्यमाहार्य्यंविश्राव्यं
सीव्यमिति
॥
*
॥
अतोऽन्यतमं
कर्म्मचिकीर्षता
वैद्येन
पूर्व्वमेवोपकल्पयितव्यानि
।तद्यथा
।
यन्त्रशस्त्रक्षाराग्निशलाकाशृङ्गतुम्ब-जलौकालावूजाम्बवोष्ठपिचुप्लोत-सूत्रपत्रपट्टमधु-घृतवसापयस्तैलतर्पणकाषायालेपनकल्कव्यजन-शीतोष्णोदककटाहादीनि
परिकर्म्मिणश्चस्निग्धाः
स्थिरा
वलवन्तः
।
ततः
प्रशस्तेषु
तिथि-करणमुहूर्त्तनक्षत्रेषु
दध्यक्षतान्नपानरत्नैरग्निंविप्रान्
भिषजश्चार्च्चयित्वा
कृतवलिमङ्गलस्वस्ति-वाचनं
लघु
भुक्तवन्तं
प्राङ्मुखमातुरमुपवेश्ययन्त्रयित्वा
प्रत्यङ्मुखो
वैद्यो
मर्म्मशिरास्नायु-सन्ध्यस्थिधमनीः
परिहरन्ननुलोमं
शस्त्रं
निद-ध्यादापूयदर्शनात्
सकृदेवापहरेच्छस्त्रमाशु
च
।महत्स्वपि
च
पाकेषु
द्ब्यङ्गुलं
त्र्यङ्गुलं
बा
शस्त्र-पदमुक्तम्
।
तत्रायतो
विशालः
समः
सुविभक्तइति
ब्रणगुणाः
।
भवतश्चात्र
।“आयतश्च
विशालश्च
सुविभक्तो
निराश्रयः
।प्राप्तकालकृतश्चापि
व्रणः
कर्म्मणि
शस्यते
॥
शौर्य्यमाशु
क्रिया
शस्त्रतैक्ष्ण्यकस्वेदवेपथू
।असंमोहश्च
वैद्यस्य
शस्त्रकर्म्मणि
शस्यते
॥
”एकेन
वा
व्रणेनाशुष्यमाणेनान्तराबुद्ध्यावेक्ष्यअपरान्
व्रणान्
कुर्य्यात्
।
भवन्ति
चात्र
।“यतो
यतो
गतिं
विद्यादुत्सङ्गो
यत्र
यत्र
च
।तत्र
तत्र
व्रणं
कुर्य्याद्यथा
दोषो
न
तिष्ठति
॥
”तत्र
भ्रूगण्डशङ्खललाटाक्षिपुटोष्ठदन्तवेष्टकक्षा-कुक्षिवङ्क्षणेषु
तिर्य्यक्छेद
उक्तः
॥
“चन्द्रमण्डलवच्छेदान्
पाणिपादेषु
कारयेत्
।अर्द्धचन्द्राकृतींश्चापि
गुदे
मेढ्रे
च
बुद्धिमान्
॥
”अन्यथा
तु
शिरास्नायुच्छेदनादतिमात्रं
वेदनाचिराद्व्रणसंरोहो
मांसकन्दी
प्रादुर्भावश्चेति
।मूढगर्भोदरार्शोऽश्मरीभगन्दरमुखरोगेष्वभुक्त-वतः
कर्म्म
कूर्व्वीत
।
ततः
शस्त्रमवतार्य्य
शीता-भिरद्भिरातुरमाश्वास्य
समन्तात्
परिपीड्या-ङ्गुल्या
व्रणमभिमृज्य
प्रक्षाल्य
कषायेण
प्लोते-नोदकमादाय
तिलकल्कमधुसर्पिःप्रगाढामौषध-युक्तां
वर्त्तिं
प्रणिदध्यात्
।
ततः
कल्केनाच्छाद्यनातिस्निग्धां
नातिरूक्षां
नातिघनां
कवलिकांदत्त्वा
वस्त्रपट्टेन
बध्नीयाद्वेदनारक्षोघ्नैर्धूपैर्धूपये-द्रक्षाघ्नैश्च
मन्त्रै
रक्षां
कुर्व्वीत
।
ततो
गुग्गुल्व-गुरुसर्ज्जरसवचागौरसर्षपचूर्णैर्लवणनिम्बपत्रव्यामिश्रैराज्ययुक्तैधूपैर्धूपयेत्
।
आज्यशेषेण
चास्यप्राणान्
समालभेत
।
उदकुम्भाच्चापो
गृहीत्वाप्रोक्षयन्
रक्षाकर्म्म
कुर्य्यात्तद्वक्ष्यामः
॥
*
॥
“कृत्यानां
प्रतिघातार्थं
तथा
रक्षोभयस्य
च
।रक्षाकर्म्म
करिष्यामि
ब्रह्मा
तदनुमन्यताम्
॥
नागाः
पिशाचा
गन्धर्व्वाः
पितरो
यक्षराक्षसाः
।अभिद्रवन्ति
ये
ये
त्वां
ब्रह्माद्या
घ्नन्तु
तान्
सदा
॥
पृथिव्यामन्तरीक्षे
च
ये
चरन्ति
निशाचराः
।दिक्षु
वास्तुनिवासाश्च
पान्तु
त्वां
ते
नमस्कृताः
।पान्तु
त्वां
मुनयो
ब्राह्म्या
दिव्या
राजर्षयस्तथा
।पर्व्वताश्चैव
नद्यश्च
सर्व्वाः
सर्व्वेऽपि
सागराः
॥
अग्नी
रक्षतु
ते
जिह्वां
प्राणान्
वायुस्तथैव
च
॥
सोमो
व्यानमपानं
ते
पर्य्यण्यः
परिरक्षतु
॥
उदानं
विद्युतः
पान्तु
समान
स्तनयित्नवः
।बलमिन्द्रो
बलपतिर्मनुर्मन्ये
मतिं
तथा
॥
कामांस्ते
पान्तु
गन्धर्व्वाः
सत्त्वमिन्द्रोऽभिरक्षतु
।प्रज्ञां
ते
वरुणो
राजा
समुद्रो
नाभिमण्डलम्
॥
चक्षुः
सूर्य्यो
दिशः
श्रोत्रे
चन्द्रमाः
पातु
ते
मनः
।नक्षत्राणि
सदा
रूपं
छायां
पान्तु
निशास्तव
॥
रेतस्त्वाप्याययन्त्वापो
रोमाण्योषधयस्तथा
।आकाशं
स्वानि
ते
पातु
देहं
तव
वसुन्धरा
॥
वैश्वानरः
शिरः
पातु
विष्णुस्तव
पराक्रमम्
।पौरुषं
पुरुषश्रेष्ठो
ब्रह्मात्मानं
ध्रुवो
भ्रुवौ
॥
एता
देहे
विशेषेण
तव
नित्या
हि
देवताः
।एतास्त्वां
सततं
पान्तु
दीर्घमायुरवाप्नुहि
॥
स्वस्ति
ते
भगवान्
ब्रह्मा
स्वस्ति
देवाश्च
कुर्व्व-ताम्
।स्वस्ति
ते
चन्द्रसूर्य्यौ
च
स्वस्ति
नारदपर्व्वतौ
॥
स्वस्त्यग्निश्चैव
वायुश्च
स्वस्ति
देवाः
सहेन्द्रगाः
।पितामहकृता
रक्षा
स्वस्त्यायुर्व्वर्द्धतां
तव
।ईतयस्ते
प्रशाम्यन्तु
सदा
भव
गतव्यथः
॥
”इति
स्वाहा
॥
“एतैर्व्वेदात्मकैर्मन्त्रैः
कृत्या
व्याधिविनाशनैः
।मयैवं
कृतरक्षस्त्वं
दीर्घमायुरवाप्नुहि
॥
”
*
॥
ततः
कृतरक्षमातुरमागारं
प्रवेश्याचारिक-मादिशेत्
।
ततस्तृतीयेऽहनि
विमुच्यैवं
बध्नी-याद्बस्त्रपट्टेन
।
न
चैनं
त्वरमाणोऽपरेद्युर्मोक्ष-येत्
।
द्बितीयदिवसे
परिमोक्षणाद्विग्रथितोव्रणश्चिरादुपसंरोहति
तीव्ररुजश्च
भवति
।
अतऊर्द्ध्वं
दोषकालबलादीनवेक्ष्य
कषायालेपनबन्धा-हाराचारान्
विदध्यात्
।
न
चैनं
त्वरमाणःसान्तर्दोषं
रोपयेत्
स
ह्यल्पेनाप्यपचारेणाभ्य-न्तरमुत्सङ्गं
कृत्वा
भूयोऽपि
विकरोति
।
भवन्तिचात्र
।“तस्मादन्तर्व्वहिश्चैव
सुशुद्धं
रोपयेद्व्रणम्
।रूढेऽप्यजीर्णव्यायामव्यवायादीन्
विवर्जयेत्
॥
हर्षं
क्रोधं
भयञ्चापि
यावदास्थैर्य्यसम्भवात्
।मासान्
षट्
सप्त
वा
नॄणां
विधिरेषः
प्रशस्यते
॥
हेमन्ते
शिशिरे
चैव
वसन्ते
चापि
मोक्षयेत्
।त्र्यहात्
द्ब्यहाच्छरद्ग्रीष्मवर्षास्वपि
च
बुद्धि-मान्
॥
अतिपातेषु
रोगेषु
नेच्छेद्विधिमिमं
भिषक्
।प्रदीप्तागारवच्छिघ्रं
तत्र
कुर्य्यात्
प्रतिक्रियाम्
॥
या
वेदना
शस्त्रनिपातजातातीव्रा
शरीरं
प्रदुनोति
जन्तोः
।घृतेन
सा
शान्तिमुपैति
सिक्ताकोष्णेन
यष्टीमधुकान्वितेन
॥
”इति
सुश्रुते
५
अध्यायः
॥
शस्त्र
नपुंलिङ्गम्
शस--ष्ट्रन्
।
१
लौहे
२
खङ्गादौ
अस्त्रै
च
हेमच०स्वार्थे
क
।
तत्रैव
।
तत्र
मुक्तमस्त्रममुक्तं
शस्त्रमिति
भेदःशंस--तन्
।
३
प्रगीते
मन्त्रभेदे
चिकित्साङ्गशस्त्राणां
श्च-क्षणादि
सुश्रुतोक्तं
यथा“अथातःशस्त्रावचारणीयमध्यायं
व्याख्यास्यामः
विंशतिःशस्त्राणि
।
तद्यथा
मण्डलाग्रकरपत्रवृद्धिपत्रनखशस्त्र-मुद्रिकोत्पलपत्रकार्द्धधारसूचीकुशपत्राटीमुखशरारीमुखा-न्तर्मुखत्रिकूर्चककुठारिकाव्रीहिमुखारावेतसपत्रक्वडिश-दन्तशङ्क्केषण्य
इति
।
तत्र
मण्डलाग्रकरपत्रे
स्यातांछेदने
लेखने
च
।
वृद्धिपत्रनखशस्त्रमुद्रिकोत्पलपत्र-कार्द्धधाराणि
छेदने
भेदने
च
।
सूचीकुशपत्राटीमुख-शरारीमुखान्तर्मुखत्रिकूचेकानि
विस्नावणे
।
कुठारीका-व्रीहिमुखारावेतसपत्रकाणि
घ्यधने
सूची
च
।
वडिशोदन्तशङ्कुश्चाहरणे
।
एषण्येषणे
आनुलोभ्ये
च
।सूच्यः
सेवने
इत्यष्टविधे
कर्मण्युपयोगः
शस्त्रार्णाव्याख्यातः
।
तेषामथ
यथायोगग्रहणसमासोपायःकर्मसु
वक्ष्यते
।
तत्र
वृद्धिपत्रं
वृन्तफलसाधारणे
भागेगृह्णीयाद्भेदनान्येवं
सर्वाणि
।
वृद्धिपत्रं
मण्डलाग्रञ्चकिञ्चिदुत्तानपाणिना
लेखने
बहुशोऽवत्तार्व्यं
वृन्ताग्रेविस्रावणानि
विशेषेण
बालवृद्धसुकुमारभीरुनारीणांराज्ञां
राजपुत्राणाञ्च
त्रिकूर्चकेन
विस्रावयेत्
।
तल-प्रच्छादितवृन्तमङ्गुष्ठप्रदेशिनीभ्यां
व्रीहिमुखम्
।
कुठारीकांवामहस्तन्यस्तामितरहस्तमध्यमाङ्गुष्ठविष्टब्धयाभिहन्यात्
।आराकरपत्रैषण्यो
मूले
।
शेषाणिं
तु
यथायोगंगृह्णीयात्
।
तेषां
नामभिरेवाकृतयः
प्रायेण
व्या-ख्याताः
।
तत्र
नखशस्त्रैषण्यावष्टाङ्गुले
सूच्यो
वक्ष्यन्ते
।वडिशो
दन्तशङ्कुश्चानताग्रे
तीक्ष्णकण्टकप्रथमयवसन्त-मुखे
।
एषणी
गण्डूपदाकारमुखी
।
प्रदेशिन्यग्रपर्वप्रदेश-प्रमाणा
मुद्रिका
।
दशाङ्गुला
शरारीमुखी
सा
कर्त्तरीतिकथ्यते
।
शेषाणि
तु
षडङ्गलानि
।
तानि
सुग्रहाणिसुलोहानि
सुधाराणि
सुरूपाणि
सुसमाहितमुखा-ग्राण्यकरालानि
चेति
शस्त्रसम्पत्
।
तत्र
वक्रं
कुण्ठंखण्डं
खरधारमतिस्थूलमत्यल्पमतिदीर्घमतिह्रस्वमि-त्यष्टौ
शस्त्रदोषाः
।
अतो
विपरीतगुणमाददीतान्यत्रकरपत्रात्तद्धि
ञ्चरधारमस्थिच्छेदनार्थम्
।
तत्र
घाराभेदनानां
मासूरी
।
लेखनानामर्द्धमासूरी
।
व्यधनानांविस्नावणानाञ्च
कैशिकी
।
छेदनानामर्द्धकैशिकीति
।तेषां
पायना
त्रिविधा
क्षारोदकतैलेषु
तत्र
क्षारपायितंशरशल्यास्थिच्छेदनेषु
।
उदकपायितं
मांसच्छेदनभेदन-पाटनेषु
तैलपायितं
सिराव्यधनस्नायुच्छेदनेषु
।
तेषांनिशाणार्थं
श्लक्ष्णशिला
माषवर्ण्णा
।
धारासंस्यापनार्थंशालमलोफलकमिति”
।
भवति
चात्र
“यदा
सुनिशितंशस्त्रं
रोमच्छेदि
सुसंस्थितम्
।
सुगृहीतं
प्रमाणेनतदा
कर्मसु
योजयेत्”
।
अनुशस्त्राणि
तु
त्वक्सारस्फ-टिककाचकुरुविन्दजलौकाग्निक्षारनखगोजीशेफालिका-शाकपत्रकरीरबालाङ्गुलय
इति
।
“शिशृनां
शस्त्रभी-रूणां
शस्त्राभावे
च
योजयेत्
।
त्वक्सारादि
चतुर्वर्गंछेद्ये
भेद्ये
च
बुद्धिमान्
।
आहार्य्यच्छेद्यभेद्येषु
नखंशक्येषु
योजयेत्
।
विधिः
प्रवक्ष्यते
पश्चात्
क्षारवह्नि-जलौकसाम्
।
ये
स्युर्मुखगता
रोगानेत्रवर्त्मगताश्च
ये
।गोजीशेफालिकाशाकपत्रैर्विस्वावयेत्तु
तान्
।
एष्येष्वे-षण्यलाभे
तु
बालाङ्गुल्यङ्कुरा
हिताः
।
शस्त्राण्येतानिमतिमान्
शुद्धशेक्यायसानि
तु
।
कारयेत्करणैः
प्राप्तंकर्मारं
कर्मकोविदम्
।
प्रयोगज्ञस्य
वैद्यस्य
सिद्धिर्भवतिनित्यशः
।
तस्मात्परिचयः
कार्य्यः
शस्त्राणामादितःसदा”
।
शस्त्र
शस्त्र
neuter
(
sfx.
त्र
)
arme,
en
gén.
Fer.
--
M.
sabre.
--
F.
शस्त्री
couteau.
शस्त्रक
neuter
fer
acier.
शस्त्रजीविन्
masculine
(
जीव्
)
soldat
de
profession.
शस्त्रपाणि
a.
qui
a
une
arme
à
la
main.
शस्त्रभृत्
masculine
(
भृ
)
homme
armé,
guerrier.
शस्त्रमार्ज
masculine
(
मृज्
)
fourbisseur,
armurier.
शस्त्रसम्पात
masculine
(
सम्
पत्
)
la
mêlée
des
armes,
le
croisement
des
flèches
dans
l'air.
शस्त्रहस्त
a.
qui
a
une
arme
à
la
main.
शस्त्राजीव
masculine
(
आ
जीव्
)
soldat
de
profession.
शस्त्राभ्यास
masculine
(
अभ्यास
)
la
pratique
des
armes,
les
exercices
militaires.
शस्त्रोपकरण
neuter
(
उप
कृ
)
appareil
militaire.
१
शस्त्र-
nt.
invocation,
louange
hymne
récité
(
par
le
Hotṛ,
par
opposition
au
स्तोम-
qui
est
chanté
).
२
शस्त्र-
nt.
instrument
tranchant,
épée,
couteau,
arme
en
général
-मय-
-ई-
a.
consistant
en
épées
(
pluie
)
-वन्त्-
a.
muni
d'une
arme
-इन्-
a.
qui
a
des
armes,
qui
porte
des
armes,
armé
d'une
épée.
°कर्म-कृत्-
Masculine.
chirurgien.
°कलि-
Masculine.
duel
à
l'épée.
°ग्रह-
Masculine.
fait
de
prendre
les
armes,
combat.
°ग्राहवन्त्-
a.
qui
a
pour
armes
des
monstres
marins
(
rivière
).
°ग्राहिन्-
a.
qui
prend
les
armes,
armé.
°देवता-
Feminine.
déesse
de
l'épée,
divinité
guerrière.
°नित्य-
a.
qui
est
continuellement
sous
les
armes.
°न्यास-
Masculine.
fait
de
cesser
un
combat.
°पाणि(
न्
)-
a.
qui
a
une
épée
à
la
main
Masculine.
guerrier
armé.
°पूत-
a.
v.
purifié
par
la
mort
sur
le
champ
de
bataille.
°प्रहार-
Masculine.
coup
d'épée.
°भृत्-
ag.
armé
d'une
épée
Masculine.
guerrier
armé.
°विक्रयिन्-
Masculine.
armurier.
°विद्वांस्-
partic.
expert
(
dans
le
maniement
)
des
armes.
°वृत्ति-
Masculine.
maître
d'armes.
°व्यवहार-
Masculine.
emploi
des
armes.
°व्रणमय-
-ई-
a.
consistant
en
blessures
causées
par
les
armes.
°शिक्षा-
Feminine.
adresse
(
dans
le
maniement
)
de
l'épée
ou
des
armes.
°शिखिन्-
Masculine.
Plural
armes
(
comparées
aux
)
flammes.
°संपात-
Masculine.
bataille,
combat.
शस्त्रायुध-
a.
qui
a
pour
arme
l'épée
(
et
non
le
Veda
).
शस्त्रास्त्र-भृत्त्व-
nt.
fait
de
porter
l'épée
et
le
javelot.
शस्त्रोपजीविन्-
Masculine.
qui
vit
(
du
métier
)
des
armes
armurier
(
?
).
शस्त्रा-शस्तृइ
adv.
épée
contre
épée.
What is this? (Hidden Dictionary)
To avoid the clutter in the app, the unwanted dictionaries can be hidden to have clear view while browsing. This section shows entries from those hidden dictionaries if any.
How to hide/unhide dictionary?
Every dictionary entry will have top right corner menu . From there, you can hide or unhide dictionary. You must login to use this feature. So, KST can remember your preferences of hidden dictionaries.