शठ (zaTha)
This section shows the AI summary for the selected word, generated by referencing all available dictionaries. This feature is available only for logged-in users.
Warning!
This feature is only for logged in users. Please login to have full access to Kosha.
In this section, you'll find information about the dhatus (verbal roots) related to your search. This includes details like dhatu information, forms, and any available commentaries.
Warning!
This feature is only for logged in users. Please login to have full access to Kosha.
शब्दसागरः
Englishशठ (-ठः-ठा-ठं) Wicked, depraved, perverse, dishonest.
(-ठः)
1.
An umpire, a mediator, an arbitrator.
2. A rogue, a knave.
3. A
blockhead, a fool.
4. An idler.
5. A false husband or lover, one
who pretends affection to one female whilst his heart is fixed on
another.
6. Thorn apple, (Dhatura metel.)
(-ठं)
1. A sort of root,
commonly Tagara.
2. Saffron.
3. Iron.
शठ् to be wicked,
अच् ।
Yates
EnglishHelp us improve! Let us know about any improvements, bugs, or suggestions you have. Thanks.Click here for Feedback Form
Spoken Sanskrit
English शठ zaTha rascal
शठ zaTha deceitful
शठ zaTha malignant
शठ zaTha wicked
शठ zaTha fraudulent
शठ zaTha false
शठ zaTha rogue
शठ zaTha cheat
शठ zaTha thorn-apple
शठ zaTha idler
शठ zaTha blockhead
शठ zaTha white mustard seed
शठ zaTha fool
शठ zaTha umpire
शठ zaTha mediator
शठ zaTha tin
शठ zaTha steel
शठ zaTha saffron
शठ zaTha Crape Jasmine [ Tabernamontana Coronaria - Bot. ]
शठ zaTha rascal
जाल्म jAlma rascal
अर्भक arbhaka rascal
कुशिषु kuziSu rascal
दुष्टबालक duSTabAlaka rascal
पापक pApaka rascal
पापपुरुष pApapuruSa rascal
पापीयस् pApIyas rascal
एठते { एठ् } eThate { eTh } verb be a rogue or rascal
प्रच्छन्नवञ्चक pracchannavaJcaka secret rogue or rascal
पापकृत् pApakRt rascal, rogue, miscreant
दुष्ट duSTa rascal, rogue, miscreant
दूष्ययुक्त dUSyayukta associated with a vile rascal
Wilson
Englishशठ r. 1st cl. (शठति)
1 To cheat, to defraud or deceive.
2 To kill or hurt.
3 To suffer pain. r. 10th cl. (शाठयति)
1 To finish.
2 To leave unfinished.
3 To go or move. (शठयति)
1 To speak ill.
2 To speak well.
3 To abstain from speaking. (शाठयते) To flatter, to coax, to praise.
शठ
(-ठः-ठा-ठं) Wicked, depraved, perverse, dishonest.
(-ठः)
1 An umpire, a mediator, an arbitrator.
2 A rogue, a knave.
3 A blockhead, a fool.
4 An idler.
5 A false husband or lover, one who pretends affection to one female whilst
his heart is fixed on another.
6 Thorn apple, (Datura metel.)
(-ठं)
1 A sort of root, commonly Tagara.
2 Saffron.
3 Iron.
शठ to be wicked, अच्.
Apte
Englishशठ [śaṭha], [शठ्-अच्]
Crafty, deceitful, fraudulent. dishonest, perfidious.
Wicked, depraved.
ठः A rogue, cheat, knave, swindler
4.3
18.28.
A false or deceitful lover (who pretends to love one woman while his heart is fixed on another)
ध्रुवमस्मि शठः शुचि- स्मिते विदितः कैतववत्सलस्तव 8.49
19.31
शठ इति मयि तावदस्तु ते परिचयवत्यवधीरणा प्रिये 3.19
(the S. D. thus defines a शठ: शठो$यमेकत्र बद्धभावो यः । दर्शितबहिरनुरागो विप्रियमन्यत्र गूढमाचरति ॥ 74).
A fool, blockhead.
A mediator, arbitrator.
The Dhattūra plant.
An idler, a lazy fellow.
ठम् Iron.
Saffron. -उदर्क deceitful in the end.
Apte 1890
Englishशठ a. [शठ् अच्] 1 Crafty, deceitful, fraudulent, dishonest, perfidious.
2 Wicked, depraved.
ठः 1 A rogue, cheat, knave, swindler
Ms. 4. 30, Bg. 18. 28.
2 A false or deceitful lover (who pretends to love one woman while his heart is fixed on another)
ध्रुवमस्मि शटः शुचिस्मिते विदितः कैतबवत्सलस्तव R. 8. 49, 19. 31
शठ इति मयि तावदस्तु ते परिचयवत्यवधीरणाप्रिये M. 3. 19. (the S. D. thus defines a शठः
शठोयमेकत्र बद्धभावो यः । दर्शिंतबहिरनुरागा विप्रियमन्यत्र गूढभाचरति ॥ 74).
3 A fool, blockhead.
4 A mediator, arbitrator.
5 The Dhattūra plant.
6 An idler, a lazy fellow.
ठं 1 Iron.
2 Saffron.
Monier Williams Cologne
EnglishMonier Williams 1872
Englishशठ, अस्, आ, अम् (probably connected with शत्रु
cf. शतेर), wicked, depraved, perverse, dishonest,
perfidious, cunning, crafty, deceitful
(अस्), m. a
rogue, knave
a false husband or lover (who pretends
affection for one female while his heart is fixed on
another
one of the four classes into which husbands
are divided)
a fool, blockhead
an idler
a medi-
ator, umpire, arbitrator
the thorn-apple, Datura
Metel
(अम्), n. a sort of plant or its root (= त-
गर)
saffron, iron
[cf. Hib. sath, ‘evil
’ saith,
‘vulgar, vile.’]
—शठ-ता, f. or शठ-त्व, अम्, n.
wickedness, depravity, roguery, knavery.
—शठ-
ताचरण (°ता-आच्°), अम्, n. wicked or roguish con-
duct.
—शठाम्बा (°ठ-अम्°), f. a particular plant
(= अम्ब-ष्ठा).
Macdonell
EnglishBenfey
Englishशठ शठ, probably akin to शत्रु,
cf. शतेर, perhaps a form of *शत्र,
I. Wicked, dishonest, perfidious,
Lass. 31, 17
Hit. ii. d. 115.
II.
1. A rogue, a knave, Man. 7, 123.
2.
A false husband or lover, Lass. 45, 5
Śṛṅgārat. 10
Mālav. d. 55 (read
शठ).
3. An idler.
4. A blockhead.
5. A mediator.
--
अ-, honest,
Man. 3, 246.
दन्त-, common lime,
Ferronia elephantum Corr., and Aver-
rhoa carambola Lin. , Suśr. 1, 157, 5.
Apte Hindi
Hindiशठ
वि* - शठ् + अच्
"चालाक, धोखेबाज, जालसाज, बेईमान, कपटी"
शठ
वि* - शठ् + अच्
"दुष्ट, दुर्वृत्त, "
शठ:
- -
"बदमाश, ठग, धूर्त, मक्कार"
शठ:
- -
झूठा या धोखेबाज प्रेमी
शठ:
- -
"मूढ, बुद्धू"
शठ:
- -
"मध्यस्त, बिवाचक"
शठ:
- -
धतूरे का पौधा
शठ:
- -
"आलसी पुरुष, सुस्त व्यक्ति"
शठम्
- -
लोहा
शठम्
- -
"केसर, जाफ़रान "
L R Vaidya
EnglishBopp
LatinEdgerton Buddhist Hybrid
EnglishKridanta Forms
Sanskritशठ (श꣡ठ꣡ सम्यगवभाषणे - चुरादिः - सेट्)
ल्युट् = शठनम्
अनीयर् = शठनीयः - शठनीया
ण्वुल् = शठकः - शठिका
तुमुँन् = शठयितुम्
तव्य = शठयितव्यः - शठयितव्या
तृच् = शठयिता - शठयित्री
क्त्वा = शठयित्वा
ल्यप् = प्रशठय्य
क्तवतुँ = शठितवान् - शठितवती
क्त = शठितः - शठिता
शतृँ = शठयन् - शठयन्ती
शानच् = शठयमानः - शठयमाना
धातुपाठः (Krishnacharya)
Sanskrit शठ्
शठ
हिंसा-संक्लेशन-कैतवेषु
भ्वादिः
हिंसायां सकर्मकः, सङ्क्लेशन-कैतवयोः अकर्मकः
सेट्
परस्मैपदी
शठति
शठ्
शठ
असंस्कार-गत्योः
चुरादिः
सकर्मकः
सेट्
उभयपदी
शाठयति-ते
शठ्
शठ
श्लाघायाम्
चुरादिः
सकर्मकः
सेट्
आत्मनेपदी
शाठयते
आकुस्मीयः
शठ्
शठ
सम्यग् अनवभाषणे
चुरादिः
सकर्मकः
सेट्
उभयपदी
शठयति-ते
अदन्तः
धातुप्रदीपः
Sanskritशठँ शठ कैतवे च
- शठति । शठः ।। 342 ।।
शठँ शठ
मानकरूपान्तरम् - श्वठँ
श्वठ संस्कार, गत्योः
- शाठयति श्वाठयति 30, 31
शठँ शठ श्लाघायाम्
- शाठयते शाठना 154
शठ
मानकरूपान्तरम् - श्वठ
श्वठ सम्यगाभाषणे
- शठयति श्वठयति 299, 300
Wordnet
Sanskrit शठ, धूर्त, वक्रगामिन्, कपटिक, वञ्चूक, कापटिक, स्थग, वक्र, वञ्चक, व्यंसक
यः वञ्चयति।
"शठं पुरुषं प्रति सावधानं भवितव्यम्।"
खल, शठ, दुष्ट, दुर्जन, अधम
यः अन्यान् शठयति।
"खलाः अन्यस्य अहितार्थे एव चिन्तयन्ति।"
शठ, छलनापर, बहुच्छल, बहुमाय, भङ्गसार्थ, मायाशील, वक्रधी, विवञ्चिषु, रिषण्यु
यः वञ्चति।
"मोहनः शठः अस्ति अतः सः परिहर्तव्यः।"
दुष्कर्मिन्, खल, शठ, पामर, दुष्ट, पापिन्, दुर्वृत्त, दुरात्मा, पापात्मा, अपुण्य
यः दुष्कर्माणि करोति।
"दुष्कर्मणः भेतव्यं न दुष्कर्मिणः।"
Sanskrit Tibetan
Tibetandgra
१) अप्रसाद २) अमित्र ३) अराति ४) अरि ५) कण्टक ६) कैतव ७) दस्यु ८) दुष्ट ९) द्विट् १०) प्रत्यमित्र ११) प्रत्यर्थिन् १२) रिपु १३) वैरिन् १४) शठ १५) शत्रु १६) शब्द १७)
ngan pa
१) अज्ञ २) अभिषक्त ३) अमेध्य (?) ४) असत्य ५) इत्वर ६) कु ° ७) कुटिल ८) कुहना ९) खल १०) चण्ड ११) दुः ° १२) दुर्विदग्ध १३) धिक् १४) धूर्त १५) प्रत्यवर १६) मन्द १७) लूह १८) वि° १९) शठ २०) हीन
अभिधानचिन्तामणिः
Sanskritदक्षिणे सरलोदारौ शठस्तु निकृतोऽनृजुः ।
दक्षिण (पुं), सरल (पुं), उदार (पुं), शठ (पुं), निकृत (पुं), अनृजु (पुं)
अभिधानचिन्तामणिपरिशिष्टम्
Sanskritत्रपुणि श्वेतरूप्यं स्यात्सठं सलवणं रजः ।
परासं मधुकं ज्येष्ठं घनं च मुखभूषणम् ॥ १५८ ॥
श्वेतरूप्य (क्ली), शठ (क्ली), सलवण (क्ली), रजस् (क्ली), परास (क्ली), मधुक (क्ली), ज्येष्ठ (क्ली), घन (क्ली), मुखभूषण (क्ली)
अभिधानचिन्तामणीशिलोच्छः
Sanskritकुटिलाशयोऽपि कुचरोऽन्धजडशठेऽडमूकः स्यात् ॥ २२ ॥
कुटिलाशय (पुं), कुचर (पुं), अनेडमूक (पुं), अन्ध (पुं), अनेडमूक (पुं), जड (पुं), अनेडमूक (पुं), शठ (पुं)
नाममाला
Sanskritधूर्त, चाटुकृत्, कितव, शठ
विदग्धश्चतुरः धूर्तश्चाटुकृत् कितवः शठः ।
verse 0.1.1.165
page 0080
Mahabharata
EnglishŚaṭha, an Asura. § 93 (Aṃśāvat.): I, 65, 2537 (mahāsuraḥ, son of Danu).
पुराणम्
Englishशठ / ŚAṬHA. An asura, son of Kaśyapaprajāpati by his wife danu. (Ādi Parva, Chapter 65, Verse 29).
शब्दकल्पद्रुमः
Sanskritशठ, वधक्लेशकैतवे । इति कविकल्पद्रुमः ॥
(भ्वा०-पर०-सक०-सेट् ।) क्लेशो दुःखानुभवः ।कैतवं मित्रवञ्चनम् । शठति खलः साधुंवञ्चयतीत्यर्थः । इति दुर्गादासः ॥
शठ, क आलस्ये । गत्यसंस्कृतसंस्कृते । इति कवि-कल्पद्रुमः ॥
(चुरा०-पर०-अक०-सेट् ।) क, शाठयति वृद्धः क्रियासु मन्दः स्यादित्यर्थः ।इति दुर्गादासः ॥
शठ, त् क दुर्व्वाचि । इति कविकल्पद्रुमः ॥
(अदन्तचुरा०-पर०-सक०-सेट् ।) शठयतिनीचः कुत्सितं वदतीत्यर्थः । रमानाथस्तुसम्यग्भाषणे इति मत्वा शठयति सम्यग्वदती-त्यर्थ इत्याह । सम्यग्भाषणे इति जौमराः ।समग्भावे इत्येके । इति दुर्गादासः ॥
शठः, मध्यस्थपुरुषः । धूर्त्तः । (यथा, मनुः ॥
४ । ३० ।“पाषण्डिनो विकर्म्मस्थान् वैडालव्रतिकान्शठान् ।हैतुकान् वकवृत्तींश्च वाङ्मात्रेणापि नार्च्चयेत् ॥
”)धुस्तूरः । इति मेदिनी ॥
शठस्य लक्षणम् ॥
यथा, --“प्रियं वक्ति पुरोऽन्यत्र विप्रियं कुरुते भृशम् ।व्यक्तापराधचेष्टश्च शठोऽयं कथितो बुधैः ॥
”इति विष्णुपुराणे । ३ । १८ । २१ । श्लोकटीका ॥
चतुर्व्विधपत्यन्तर्गतपतिविशेषः । तस्य लक्षणम् ।कामिनीविषयकपटपटुः । यथा, --“मौलौ दाम विधाय भालफलके व्यालिख्यपत्रावलींकेयूरं भुजयोर्निधाय कुचयोर्व्विन्यस्य मुक्ता-स्रजम् ।विश्वासं समुपार्ज्जयन् मृगदृशः काञ्चीनिवेश-च्छला-न्नीवीग्रन्थिमपाकरोति मृदुना हस्तेन वाम-भ्रुवः ॥
”इति रसमञ्जरी ॥
(वृष्णिवंशीयविशेषः । यथा, हरिवंशे । भविष्य-पर्व्वणि । २ । ३ ।“बलभद्रं शिनेः पुत्त्रं हार्द्दिक्यं शठसारणौ ॥
”)
वाचस्पत्यम्
Sanskritशठ शठ--अच् । १ तगरे २ कुङ्कुमे ३ लौहे च राजनि० ।४ धूस्तूरे ५ मध्यस्थपुरुषे च । “प्रियं वक्ति पुरो-ऽन्यत्र विप्रियं कुरुतं भृशम् । व्यक्तापराधचेष्टश्च शठो-ऽयं कथितो बुधैः” विष्णपु० उक्ते ६ धूर्त्ते मेदि०७नायकभेदे तल्लक्षणं यथा“शठाऽयमेकत्र बद्धभावो यः । दर्शितबहिरनुरागो विप्रि-यमन्यत्र गूढमाचरति” सा० द० ।
क्षीरतरङ्गिणी
Sanskritशठँ शठ कैतवे
- शठति शठः चुरादौ शठ श्वठ असंस्कारगत्योः (1026) शाठयति 333
शठँ शठ
मानकरूपान्तरम् - श्वठँ
श्वठ असंस्कार, गत्योः
- शाठयति, श्वाठयति भ्वादौ शठ कैतवे (1236), अस्मात् शठः श्वठि इति दौर्गाः-श्वण्ठयति 26, 27
शठँ शठ श्लाघायाम्
- शाठयते शाठः शट इति नन्दी, शल इति कौशिकः 159
शठ
मानकरूपान्तरम् - श्वठ
श्वठ असम्यगाभाषणे
- शठयति, श्वठयति भ्वादौ शठ कैतवे (1236)-शठति, हेतौ शाठयति, श्वठ गतौ (1026) इतीहत्यस्य श्वाठयति 297, 298
धातुवृत्तिः
Sanskritशठँ शठ (अर्थः) कैतवे च
चकाराद्धि सासंक्लेशनयोश्च शठति इत्यादि स्वाम्यादयः पुनश्चकारं नैव पेठुः गत्यसंस्कारकारयोरयं चुरादौ तत्रैव श्लाघायामात्मनेपदिषु, सम्यगवभा षणे कठादौ 336
शठँ शठ
मानकरूपान्तरम् - श्वठँ
श्वठ (अर्थः) असंस्कार, गत्योः
( शाठयति श्वाठयति अशीशठत् अशीश्वठत्) इदिद् द्वितीय इति दुर्गः मैत्रेयोऽपि श्वठीत्येके इति ( श्वण्ठयति अशश्वठत् ) श्लाघायां शाठयतइत्याकुस्मीयः शठयति श्वठयति श्वठयतीति कथादी, कैतवे शठतीति शपि गतम् 30--31
शठँ शठ (अर्थः) श्लाघायाम्
( शाठयते ) 157
शठ
मानकरूपान्तरम् - श्वठ
श्वठ (अर्थः) सम्यगवभाषणे
अभाषणइति केचित् ( शठयति श्वठयति ) शाठयति, श्वाठयतीति गत्यादौ गतं, शाटयतइति श्लाघायामाकुस्मीयः शटतीति कैतवादौ शपि 313
कृदन्तरूपमाला
Sanskrit1 {@“शठ शाठ्ये कैतवे च”@} 2 ‘कैतवे शठतीति स्यात् श्लाघायां शाठयेत णौ।’ 3 इति देवः।
‘शठ कैतवे च’ चकारात्--4 ‘हिंसासंक्लेशनयोः’ इत्युक्तावर्थौ गृह्येते।’ इति पुरुषकारः।
धातुवृत्तावपि एवमेव।
क्षीरस्वामिशाकटा- यनादयः पुनश्चकारं नैव पठन्ति।
काशकृत्स्नधातुपाठे तु ‘-- कैतवे च -- द्यूते स्पर्धायां च’ इति दृश्यते।
‘-- हिंसायां कैतवे च’ इति चन्द्रः।
‘-- वधक्लेशकैतवे’ इति वोपदेवः।
शाठकः-ठिका, शाठकः-ठिका, शिशठिषकः-षिका, शाशठकः-ठिका
शठिता-त्री, शाठयिता-त्री, शिशठिषिता-त्री, शाशठिता-त्री
इत्यादिकानि रूपाणि सर्वाण्यपि भौवादिककठतिवत् 5 ऊह्यानि।
शठः = नैकृतिकः।
01 (१६७५)
02 (तः१#}-भ्वादिः-३४०। अक। सेट्। पर।)
03 (श्लो। ८२)
04 (पूर्वधात्वर्थभूतौ)
05 (१४८)
1 {@“शठ असंस्कारगत्योः”@} 2 ‘गत्यसंस्कारधात्वर्थे शाठयेच्छ्वाठयेदिति।।’ 3 इति देवः।
‘-- संस्कारगत्योः’ इति मैत्रेय-काशकृत्स्न-कातन्त्रादयः।
‘-- संस्कारगत्योः--अनृतभाषणे गतौ च’ इति काशकृत्स्नः।
‘-- आलस्ये च’ इति धा।
का।
व्याख्यायाम् 4 ‘-- आलस्ये गत्यसंस्कृतसंस्कृते’ इति वोपदेवः।
शाठकः-ठिका, शिशाठयिषकः-षिका
शाठयिता-त्री, शिशाठयिषिता-त्री
शाठयन्-न्ती, शिशाठयिषन्-न्ती, शाठयिष्यन्-न्ती-ती, शिशाठयिषिष्यन्-न्ती-ती
इत्यादिकानि रूपाणि सर्वाण्यपि चौरादिककाणयतिवत् 5 ऊह्यानि।
01 (१६७६)
02 (१०-चुरादिः-१५६४। सक। सेट्। उभ।)
03 (श्लो। ८१)
04 (३-१६)
05 (१५९)
1 {@“शठ श्लाघायाम्”@} 2 आकुस्मीयः।
3 ‘… श्लाघायां शाठयेत णौ।’ 4 इति देवः।
‘शल--’ इति कौशिकः इति क्षीरतरङ्गिण्याम्।
शाठकः-ठिका, शिशाठयिषकः-षिका
शाठयिता-त्री, शिशाठयिषिता-त्री
इत्यादीनि रूपाणि सर्वाणि चौरादिककाणयतिवत् 5 ऊह्यानि।
यत्प्रत्यये 6 शाठ्यम्।
01 (१६७७)
02 (१०-चुरादिः-१६९२। सक। सेट्। आत्म।)
03 [पृष्ठम्१२८३+ २५]
04 (श्लो। ८२)
05 (१५९)
06 [[आ। ‘आकूणिताक्षमपि च स्मिततूणितास्यं भ्रूणस्य शाठ्यजनयक्ष्यमवेक्ष्य गात्रम्।’ धा। का। ३-३५।]]
1 {@“शठ सम्यगवभाषणे”@} 2 कथादिः, अदन्तश्च।
‘शठयेत् श्वठयेदेते द्वे सम्यगवभाषणे।’ 3 इति देवः।
‘-- सम्यगाभाषणे सम्यग्वचनक्रियायामिति क्षीरस्वामी’ इति पुरुषकारः।
क्षीरतराङ्गण्यां तु ‘-- प्रसम्यगाभाषणे’ इत्येव दृश्यते।
शठकः-ठिका, शिशठयिषकः-षिका
शठयिता-त्री, शिशठयिषिता-त्री
इत्यादिकानि रूपाणि सर्वाण्यपि चौरादिककलयतिवत् 4 ज्ञेयानि।
01 (१६७८)
02 (१०-चुरादिः-१८५५। सक। सेट्। उभ।)
03 (श्लो ८१)
04 (१७६)
Burnouf
FrenchNo entries for this word is found.
What is this? (Hidden Dictionary)
To avoid the clutter in the app, the unwanted dictionaries can be hidden to have clear view while browsing. This section shows entries from those hidden dictionaries if any.
How to hide/unhide dictionary?
Every dictionary entry will have top right corner menu . From there, you can hide or unhide dictionary. You must login to use this feature. So, KST can remember your preferences of hidden dictionaries.
