| YouTube Channel

वैध (vaidha)

 
शब्दसागरः
English
वैध
mfn.
(-धः-धी-धं) According to rule, preceptive, ritual.
E.
विधि, अण्
aff.
Yates
English
वैध (धः-धी-धं)
a. According to rule.
Spoken Sanskrit
English
वैध - vaidha -
m.
- legal
शिबिका - zibikA -
f.
- legume
पुरातन - purAtana -
n.
- legend
विवरण - vivaraNa -
n.
- legend [ computer ]
विधानसभा - vidhAnasabhA -
f.
- legislature
क्रमागतसंविधा - kramAgatasaMvidhA -
f.
- legacysystem [ computer ]
प्राचीनसंविधा - prAcInasaMvidhA -
f.
- legacysystem [ computer ]
त्रिपादी - tripAdI -
f.
- three-leggedstool
महती पादवेदना - mahatIpAdavedanA -
sent.
- Terriblelegpain.
आसन्दस्य चत्वारः पादाः सन्ति - AsandasyacatvAraHpAdAHsanti -
sent.
- Achairhasfourlegs.
अरे! पादस्य / हस्तस्य किं अभवत्? - are!pAdasya/hastasyakiMabhavat? -
sent.
- Oh!Whathappenedtoyourlegs/arms?
टङ्का - TaGkA -
f.
- leg
नलकिनी - nalakinI -
f.
- leg
प्रसृता - prasRtA -
f.
- leg
प्रेष्ठ - preSTha -
m.
- leg
टङ्क - TaGka -
m.
n.
- leg
चरित्र - caritra -
n.
- leg
धर्म्य - dharmya -
adj.
- legal
धर्मसंयुक्त - dharmasaMyukta -
adj.
- legal
व्यावहारिक - vyAvahArika -
adj.
- legal
वैध - vaidha -
m.
- legal
धर्म्य - dharmya -
adj.
- legal
धर्मसंयुक्त - dharmasaMyukta -
adj.
- legal
व्यावहारिक - vyAvahArika -
adj.
- legal
शास्त्रीय - zAstrIya -
adj.
- legal
स्मार्त - smArta -
adj.
- legal
स्मार्त - smArta -
n.
- legal act
स्मृतिप्रबन्ध - smRtiprabandha -
m.
- legal work
विवाद - vivAda -
m.
- legal dispute
व्यवहार - vyavahAra -
m.
- legal process
आह्वान - AhvAna -
n.
- legal summons
धर्म्यविवाह - dharmyavivAha -
m.
- legal marriage
वाक्य - vAkya -
n.
- legal evidence [ jur. ]
धर्मनाथ - dharmanAtha -
m.
- legal protector
व्यवहार - vyavahAra -
m.
- legal procedure
व्यवहारविधि - vyavahAravidhi -
m.
- legal enactment
धर्मसमय - dharmasamaya -
m.
- legal obligation
न्याय - nyAya -
m.
- legal proceeding
निध्यनुकूलन-विदेयक - nidhyanukUlana-videyaka -
n.
- bill of indemnity [ legalize transactions ]
पट्टोलिका - paTTolikA -
f.
- written legal opinion
वैध vaidha
m.
legal
वैध vaidha
adj.
prescribed
वैध vaidha
adj.
enjoined by rule or precept
Wilson
English
वैध
mfn.
(-धः-धी-धं) According to rule, preceptive, ritual.
E.
विधि, and अण्
aff.
Apte
English
वैध [vaidha],
a.
(-धी
f.
), -वैधिक
a.
(-की
f.
) [विधित आगतः अण् ठक् वा]
Conformable to rule, settled, fixed, ritual
वैधी विचित्रा भवति प्रवृत्तिः Rām. ch.6.57.
Legal, lawful.
Apte 1890
English
वैध a. (धी f.), वैधिक a. (की f.) [विधित आगतः अण् ठक् वा] 1 Conformable to rule, settled, fixed, ritual.
2 Legal, lawful.
Monier Williams Cologne
English
वैध mf(ई)n. (fr. विधि) enjoined by rule or precept, prescribed, legal (-त्व
n.
),
TS.
, Sch.
KātyŚr.
, Sch.
&c.
Monier Williams 1872
English
वैध वैध, अस्, ई, अम् (fr. विधि), enjoined
by rule, conformable to rule, prescribed, appointed,
giving rules or directions, preceptive, ritual
legal.
Macdonell
English
वैध vaidha,
a.
(ī) prescribed, expressly enjoined 🞄[vidhi].
Benfey
English
वैध वैध, i. e. विधि + अ,
adj.
Ac-
cording to rule, ritual.
Hindi
Hindi
कानूनी (विशे)
Apte Hindi
Hindi
वैध
वि* - विधि + अण्
"नियम के अनुरूप, व्यवस्थित, निश्चित, कर्मकाण्डविषयक"
वैध
वि* - विधि + अण्
"क़ानूनी, विधि या क़ानून सम्मत"
L R Vaidya
English
vEDa {% a. (f. धी) %} Enjoined by a rule, ritual.
Wordnet
Sanskrit
Synonyms:
वैध
adjective
विधिम् अनुसृत्य।
"वैधं कार्यं करणीयम्।"
शब्दकल्पद्रुमः
Sanskrit
वैधः, त्रि, (विधिना बोधितः विधि + अण् ।)विधिबोधितः यथा अदृष्टार्थैकजातीय-कर्म्मणः कालदेशकर्त्रादीनां प्रयोगानुबन्धवैध-हेतुभूतानामभेदे उद्दिश्यविशेषाग्रहः इतिप्रायश्चित्ततत्त्वम्
*
अथ वैधहिंसाविचारः ।“मा हिंस्यात् सर्व्वा भूतानि इत्यत्र सर्व्वशब्दस्यव्यापकार्थपरतया एतद्विधिमनुल्लङ्घ्य वायव्यंश्वेतमालभेत इत्यादिविधेर्विषयाप्राप्तेरगत्यावैधातिरिक्तविषयत्वम् सर्व्वाः सर्व्वाणि छन्दसिवा इत्यनेन तत् पदं सिद्धम् यदपि नाना-दर्शनटीकाकृद्भिर्व्वाचस्पतिमिश्रैस्तत्त्वकौमुद्याम-भिहितम् ‘न मा हिंस्यात् सर्व्वा भूतानिइति सामान्यशास्त्रं विशेषशास्त्रेण अग्नीसोमीयंपशुमालभेत इत्यनेन वाध्येत इति वाच्यंविरोधाभावात् विरोधे हि बलीयसा दुर्ब्बलंवाध्यते चास्ति विरोधः भिन्नविषयत्वात् ।तथा हि मा हिंस्यादिति निषेधेन हिंसायाअनर्थहेतुभावो ज्ञाप्यते पुनरक्रत्वर्थत्वमपि ।न चानर्थहेतुत्वक्रतूपकारकत्वयोः कश्चिदस्तिविरोधः हिंसा हि पुरुषस्य दोषमावक्ष्यतिक्रतोश्च उपकरिष्यति’ इत्यन्तेन तदपि सांख्य-नये मीमांसकमते तु विरोध एव तथा हि ।गुरुनये खलु सर्व्वभूतहिंसाभावविषयकंकार्य्यमिति निषेधविध्यर्थस्य वाधं विना अग्नी-सोमीयपश्वालम्भनविषयकं कार्य्यमिति भाव-विध्यर्थ उपपद्यते भट्टनये तु अङ्गे यथातथास्तु मुख्यपशुयागे पुरुषार्थे पशु-हिंसनस्यार्थसाधनत्वमनर्थ-साधनत्वञ्चोपपद्यतेविरोधात् वस्तुतस्तु अङ्गेऽपि विरोधोऽस्त्येवकुतः विधेरेष स्वभावो यः स्वविषयस्य साक्षात्परम्परया वा पुरुषार्थसाधनत्वमवगमयति ।अन्यथा अङ्गानां प्रधानोपकारकत्वमपि नाङ्गी-क्रियते अर्थसाधनत्वं बलवदनिष्टाननुबन्धीष्ट-साधनत्वं अनर्थसाधनत्वं बलवदनिष्टसाधनत्वंन चानयोरेकत्र समावेश इति अतएवोक्तंतस्माद्यज्ञे वधोऽवधः इति नन्वेवं श्येनेनाभि-चरन् यजेत इत्यत्र श्येनस्य शत्रुवधरूपेष्ट-साधनत्वमवगतम् अभिचारो मूलकर्म्म चइति मनुना उपपातकगणमध्ये पाठादनिष्ट-साधनत्वमवगतम् तदेतत् कथमुपपद्यतामितिचेन्मैवम् आततायिनमायान्तं हन्यादेवा-विचारयन् इत्येकवाक्यतया आततायिस्थलेइष्टसाधनत्वं अनाततायिस्थले तूपपातकत्वेनबलवदनिष्टसाधनत्वमित्यविरोध इति गुरु-चरणा अप्येवम् ।” इति तिथ्यादितत्त्वम्
वाचस्पत्यम्
Sanskrit
वैध
त्रि०
विधित आगतः अण् विधिप्रतिपाद्ये
Stchoupak
French
वैध-
-ई- a. prescrit, stipulé.